Ajándék hírekA digitális fotózás alapjai - Olvasd el, tanulmányozd és fényképezz igazi profihoz méltóan

A digitális fotózás alapjai - Olvasd el, tanulmányozd és fényképezz igazi profihoz méltóan

Címkék - digitális-fotózás, fotózás
A digitális fotózás alapjai - Olvasd el, tanulmányozd és fényképezz igazi profihoz méltóan
A digitális fotózás fogalmai, alapjai
Az alábbiakban a digitális fotózással, digitális fényképezőgépekkel kapcsolatban felmerülő kifejezésekre és fogalmakra találtok rövid leírásokat. A külföldi írások megértése céljából rendszerint angolul is olvsahatod a fogalmakat. Ez a dokumentáció elsősorban azoknak készült, akik most ismerkednek a digitális fényképezőgépekkel, azok jellemzőivel, így a leírás elsősorban az egyszerűbb, kompakt vagy bridge fényképezőgépek jellemzőit tárgyalja.






1. A digitális fotózás fogalmai

Digitális fotózás alapismeretei, amelyeket érdemes elolvasni,
megszívlelni, tanulni belőle. Tanuld meg használni a gépedet, tanuld meg a fogalmakat, lehetőségeidet, az angol szakkifejezéseket.

A cikk a digitális fotózás fogalmait, a fényképezőgépek leggyakoribb paramétereinek leírását tartalmazza, illetve a fotókidolgozáshoz próbál segítséget nyújtani. Az utolsó részben pedig hasznos magyar és angol nyelvű linkek gyűjteménye található.
Hirdetés

1.1 Megapixel (megapixel)

Talán a legtöbbször emlegetett jellemző. A kelleténél talán kicsit túl sokat tulajdonítanak neki, sokan azt gondolják, hogy minél nagyobb megapixel számú gépet érdemes venni, hiszen egyértelműen ez határozza meg a kép minőségét. Ez így nem igaz, a megapixel alapvetően csak a kép felbontását határozza meg, tehát csak azt, hogy vízszintes és függőleges irányban hány pixelből álló képet tudunk készíteni. A képminőség a CCD-től és az optikától függ! Természetesen a kettő között indirekt összefüggés van, tehát általában minél nagyobb megapixel számmal rendelkezik egy gép és minél drágább, annál jobb konstrukció, annál tisztább és élesebb képeket tud készíteni.

Például a drágább tükörreflexes fényképezőgépek sokkal jobb képminőséget produkálnak a kompaktokhoz képest a nagyon jó minőségű és nagyméretű szenzoroknak köszönhetően, melyeket a gyártók általában nagyobb megapixelszámmal terveznek. Az elkészült kép tehát a fényképezőgép szenzorjának a minőségétől/konstrukciójától függ (és az optikától), a nagy megapixel szám inkább csak egy "mellékhatás" a nagyméretű szenzorok (24-36mm vagy akár nagyobb) esetében. 5-6 megapixel már bőven elegendő szinte mindenféle használatra, 10-12 megapixel már üzleti felhasználásra is alkalmas.


1.2 Effektív megapixel (effective megapixel)

Azt definiálja, hogy mekkora képeket tud készíteni a gép, tehát a keletkező pl. JPEG kép méreteiről informál. Ha például a gépünk maximálisan 2272 x 1712-as képet tud készíteni, akkor az effektív pixelek száma a kettő szorzata: 3889664 pixel, azaz kb. 3.9 megapixel.


1.3 Totál(tényleges) megapixelszám (total megapixel)

Megadja, hogy a fényképezőgépünk hány pixelben érzékelte a világról kapott képet, tehát lényegében a CCD felbontását definiálja. A CCD egy vízszintes és egy függőleges sorában levő pixelek számának a szorzata. Ennél pontosabb definíciót is lehet mondani az effektív és a tényleges megapixel fogalmára, sőt újabb, ezekhez hasonlóakat is meg lehetne említeni, de egyelőre ez a kettő bőven elég.


1.4 Felbontások (resolution)

A gépekkel általában nem csak a legnagyobb felbontásban lehet fényképezni, hanem több választható felbontás is a rendelkezésünkre áll. Így egy 2 megapixeles géppel lehet pl. 640 x 480 = 307200 = 0.3 megapixeles képet is készíteni. Minél többféle felbontást tud a gépünk, annál jobb. Közepes ha kb. 2-3 féle felbontást tud, 4-5 felbontás-képességnél már sok választási lehetőségünk van. Valójában nincs sok jelentősége ennek, hiszen általában a legjobb minőségben fogunk (és érdemes is) fényképezni. A profibb tükörreflexes gépek akár 8-10 féle felbontást is biztosítanak.


1.5 LCD

A fényképezőn levő kis méretű kijelző, melynek segítségével megnézhetjük az elkészített képeinket, visszanézhetjük a felvett movie-t, vagy pl. a menüben járkálhatunk kedvünkre. Szinte minden esetben színes (TFT) kijelző van a gépeken, ám léteznek olyan fényképezők is, amikhez egyáltalán nincs LCD. Van kis felbontású (kb 60000 pixel) és van nagyobb, ezáltal élesebb, szebb képet adó kijelző is (kb. 130000 pixel). Általában inch-ben adják meg a méretét. 1 inch = 25.4mm. Néhány gépen van anti-reflective/reflective réteg is az LCD mögött, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb fényviszonyok közepette is tisztán lássuk a monitort. Ritkán az LCD egyszerűen levehető a gépről. A 1.5 inches kijelző általános méretű, míg a kb. 2 inches már nagynak minősül. Pixelszámot tekintve 120-150 ezer körül beszélhetünk jórol, míg 70-80 ezer pixeles már kevésbé szép képet ad. Egy komolyabb gép 3 inches kijelzővel is rendelkezhet.


1.6 Optikai zoom (optical zoom)

Ez egy igen összetett fogalom. Röviden azt a lehetőséget adja meg nekünk egy optikai zoommal rendelkező gép, hogy a lencse fókusztávolságát változtassuk meg. Ezáltal ráközelíthetünk bizonyos tárgyakra, vagy újra visszatávolodhatunk az eredetire. A fókusztávolság milliméterben van megadva, és azt jelzi, hogy a lencsétől milyen messze fókuszálódnak a fénysugarak egy pontba. Ha változtatunk a fókusztávolságon, akkor úgymond nagyíthatunk a képünkön. A mm-ben adott távolságokat az alábbi csoportokba sorolják, mögöttük az angol elnevezés található:

  • 20mm = Super Wide angle
  • 24mm - 35mm = Wide angle
  • 50 mm = Normal, a szemünknek megfelelő kényelmes látószöget adja ki (kb. 46 fok)
  • 80mm - 300mm = Telephoto
  • 300mm = Super Telephoto

Amikor optikai zoomot használunk akkor ezt a távolságot változtatjuk. Például, ha egy poharat fényképezünk, ami 35mm-es táv esetén a fél képernyőt betelíti, akkor kétszeresen rázoomolva, azaz 2 x 35 = 70mm-es fókusztáv esetén már az egész képernyőt kitölti a poharunk. Közepes kategóriába tartozik az optikai zoom körülbelül 3x-os értékig. Ettől fölfele már jónak minősül, 8-10 fölött pedig igen figyelemre méltó. A következő képen jól látszik, hogy egy 10x-es optikai zoommal rendelkező géppel könnyen ráközelíthetünk a nyuszi szemére, míg digitális zoomot (lásd: köv. fogalom) használva az eredmény jelentősen gyengébb lesz.


1.7 Digitális zoom (digital zoom)

Nem más, mint a kép egy részletének felnagyítása. Ha csak digitális zoommal rendelkezünk, akkor nem tudjuk állítani a fókusztávolságot, csak a kész kép egy részletére tudunk ráközelíteni, és azt a teljes képernyőre ránagyítani. Így természetesen a digitális zoom használata a minőség romlásával jár. Sokan tejesen fölöslegesnek tarták, mert azt mondják hogy ezt utólag grafikus programokkal is ugyanúgy meg lehet csinálni. Ez nem teljesen igaz, hiszen a fényképezőnk a digitális zoom után menti le a képet a veszteséges JPEG formátumra, viszont ha utólag akarjuk a képet valamilyen software-rel nagyítani, akkor már csak a tömörített (rosszabb minőségű) képen tudunk nagyítani.

Tehát egy nagyon picit jobb minőségű lesz a digitális zoom által kapott kép, ha még a fényképezőn alkalmazzuk, nem pedig utólag. Persze veszteségmentes TIFF file-t feltételezve valóban ugyanaz lenne az eredmény egy grafikus programmal való nagyításnak mint a fényképező digitális zoomjának. A digitális zoom elég ritkán jelent használható funkciót, talán egyik jellegzetes használati módja az, amikor fotópályázatra akarunk elküldeni képet. Ekkor ugyanis rendszerint nem vághatjuk utólag méretre a képet, a pályázatra az eredeti képet kell elküldenünk, így ha egy fontos dolgot akarunk kiemelni és lefényképezni, akkor a digitális zoom segítségünkre lehet. Általában 4x-es digitális zoommal látják el a gépeket.


1.8 Fókusz módok (focus modes)

A fényképezők általában autófókusz üzemmódban működnek, de a komolyabbak lehetőséget ad manuális fókuszálásra is. Ez fontos lehet ha különleges képeket akarunk készíteni, vagy egyszerűen akkor, amikor az autófókusz felmondja a szolgálatot. Így Normál mód mellett tehát megjelenhet a Manuál mód is. Van még egy igen fontos lehetőség is, amit macro fókusznak hívnak. Ez ad lehetőséget arra, hogy közeli felvételeket tudjunk készíteni apró tárgyakról igen jó minőségben. Szinte minden gépnél alapkövetelmény, hogy rendelkezzen normál és macró móddal is, és ezt általában ki is elégítik, míg a komolyabb fotósok a manuális módot is igénylik (objektíven állítható).


1.9 Fókusz hatótáv (focus distance)

Természetesen a fókuszálásnak vannak határértékei. Inch-ben vagy méterben szokás megadni, és külön definiálják wide és telephoto esetben is, azaz hogy a zoomtartományunk határain milyen fókuszálási képességekkel rendelkezik a fényképezőgépünk. Sokszor csak egyszerűen normál és macro módban adják meg(nem pedig normal-wide és normal-telephoto). Pl.: normal: 76cm - végtelenig, macro: 16cm - 76cm. Ezen a tartományon kívül a gépünk nem tud rendesen fókuszálni. Körülbelül 10-15 cm-nél lehet a macro határ, ez alatt jó macró-képességűnek mondhatjuk a gépünket. Ha normál módban 60-70 cm-nél közelebbre is képes fókuszálni, akkor elégedettek lehetünk. Az alábbi kép egy példa egy macro fotóra, ahol a szitakötő csak pár centiméterre volt az objektívtől, és így is sikerült éles képet készíteni a macro módnak köszönhetően.


1.10 Záridő (shutter speed)

A záridő az az időmennyiség, ameddig a blende beengedi a CCD-re a fénysugarakat. Tipikus megadása pl.: 16 - 1/2000 mp. Ez azt jelenti, hogy igen hosszú és nagyon rövid záridejű képeket is tudunk készíteni. Egy 16 másodperces záridő esetén nagyon sok ideig nyitva van a blende, így az rögzíti az erős fényforrások mozgását. Így kaphatunk például szép éjszakai fényképeket, melyeken a kocsik fénycsíkokat húznak maguk után. Minél szélesebb intervallummal rendelkezik a gépünk záridő tekintetében, annál több, szélsőséges helyzetben is tudunk ragyogó fényképeket készíteni vele.

Minimális záridőt tekintve általában 1/1000-ről beszélhetünk, míg 1/4000 már tekintélyt parancsoló. Maximumnál pedig a 1-4 másodperc szokott az általános lenni, és egészen 20-30 másodpercig is találunk gépeket, melyekkel különleges éjszakai képeket tudunk készíteni. A bal oldali kép egy ilyen hosszú záridőre a példa, így az autók fényszórói hosszú fénycsíkokat húznak a képen, a jobb oldali pedig egy nagyon rövid záridős fényképezést mutat, ahol annyira kis záridő lett kiválasztva, hogy a helikopter propellerei tisztán látszanak, pedig azok valóban gyorsan mozognak.


1.11 Apertura tartomány (aperture range)

A záridőhöz kapcsolódik olyan módon, hogy ez is a blende egy tulajdonságára, egy állapotára utal. Ebben az esetben arról van szó, hogy milyen nagy a blendénk átmérője a fényképezés pillanatában. Nyilván minél nagyobb átmérővel készítjük képeinket annál több fény jut be a CCD-re. Ezzel nagyban lehet befolyásolni a kép élességét. Megadási formátuma pl.: F8. Az apertura (rekeszméret) úgy számolható ki, hogy az „f” fókusztávolságot elosztjuk a blende átmérőjével. Ekkor minél nagyobb a blende átmérő annál kisebb számot kapunk. Ezt a számot nevezik APERTURA-nak, vagy rekeszszámnak, és ezen szám értéktartománya van megadva. Ha pl. éles képet szeretnénk kapni egy nagy kiterjedésű tárgy minden pontjáról, akkor kis blende méretet, azaz nagy F számot kell választanunk. F2.8 – F4.8- ig mondhatunk általánosnak egy apertúra tartományt, míg F2.8 - F12 nagy tartományértéknek számít.

Cserélhető objektíves tükörreflexes gépeknél még nagyobb F értékeket is találunk. A fenti gondolatmenetre az alábbi két kép egy példa: a jobb oldali kép fényképezése közben nagy F érték lett beállítva, aminek köszönhetően szinte minden éles a képen, a bal oldali kép viszont kicsit kisebb F értékkel lett fényképezve, így a háttér kicsit életlenebb lett.


1.12 Fehéregyensúly (white balance)

Erre azért van szükség, mert nagyon szélsőséges fényviszonyok is felléphetnek fényképezés közben, de egyáltalán minden egyes helyszínen más és más a fehér fény színe. Nincs a természetben két egyforma fehér szín. Szükség van korrekcióra, illetve meg kell mondani a kameránknak, hogy az adott fényviszonyok között „mi számít fehérnek”. Számszerűsítve egy táblázatban felsorolhatjuk, hogy milyen fényviszonyokhoz milyen színhőmérséklet tartozik.

  • Fény típusa - Színhőmérséklet
  • Incandescent - izzó 2500K - 3500K
  • Twilight - szürkület 4000K
  • Fluorescent - fénycsővilágítás 4000K - 4800K
  • Sunlight - napfény 4800K - 5400K
  • Cloudy daylight - felhős napvilág 5400K - 6200K
  • Shade - homály 6200K - 7800K

Láthatjuk, hogy a napfény színhőmérséklete 4800K - 5400K körüli tartományban van, ami azt jelenti hogy 5500 Celsius fok körüli hőmérséklet felel meg a napfény színhőmérsékletének. Természetesen éppen ennyi a nap felszíni hőmérséklete. A fehéregyensúly állításával tehát azt lehet megmondani a fényképezőnek, hogy milyen árnyalatú fehéret tekintsen „alap” fehérnek. Általában minden gép rendelkezik néhány fehéregyensúly beállítással, de az amelyik 5-6 auto beállítást és manuálisat is enged, az már kiemelkedőnek mondható.


1.13 Fénymérés (metering)

Ezen eljárás során az elektronika megméri az aktuális fényviszonyokat. Szükség van arra, hogy tudjuk milyen erős fényviszonyok uralkodnak, hiszen ennek tükrében tudjuk megtalálni a megfelelő expozíciós beállításokat. A helyes fényviszonyok tudatában ki tudjuk számítani a megfelelő expozíciós értéket (exposure value, EV). Alapvetően 3 eljárás terjedt el:

  • Matrix: Ez a "legbonyolultabb" fénymérési mód. Itt a képet mátrix szerűen felépülő területekre osztjuk. Általában 30 – 200 szegmenses mátrixokat alkalmaznak. A fénymérés különböző algoritmusokkal történik. Ez adja a legjobb fénymérést.
  • Spot: Lehetőséget ad számunkra, hogy kijelöljünk egy pontot a képen, aminek a környezetében akarjuk elvégezni a mérést. Tehát itt a kameránk az adott pont környékén uralkodó fényviszonyokat tekinti alapnak.
  • Center-weighted: Ez a mód szinte minden kamerában megtalálható. Lényege, hogy az egész képet tekintjük, és egy nagy átlagot számolunk ki, de a kép közepe nagyobb hangsúlyt kap. Úgymond középpontosan súlyozzuk az expozíciós értékünket.

Ha mind a 3 fontos fényméréssel rendelkezik a gépünk (Average, Spot, Center-weighted), akkor elégedettek lehetünk. Ha ennek csak részhalmazával akkor nyilván kisebb szabadságfokunk van a fénymérés beállításában. Komolyabb gépek háromnál több módszert is ismerhetnek.


1.14 ISO érzékenység (ISO sensitivity)

A hagyományos fényképezőgépekben a filmeket az úgynevezett ISO érzékenységgel jellemzik. Minél nagyobb az érzékenysége egy filmnek, annál kevesebb fény kell neki ahhoz, hogy ugyanolyan képet kapjunk, mint alacsonyabb érzékenység esetén. Magas érzékenységű filmet használhatunk kis fény esetén, vagy rövid záridejű felvételkor. A magas érzékenység viszont könnyen okoz zajos képet. Sokféle ISO érték ismeretes, pl. 50, 100, 150 … 800, 1200, 1600. Az eggyel nagyobb ISO érték kétszeres érzékenységet jelent. Egyszerűen minél szélesebb a skála annál jobb. 2-3 értékű állíthatóság közepes teljesítményt takar, míg ha 4-6 féle ISO érték közül választhatunk már jobb dolgunk van. Általában 100-tól 400-ig van szükségünk a skálára.


1.15 Vaku módok (flash modes)

Amennyiben van belső akkunk, legtöbbször beállíthatjuk annak működési módját. A gépek általában több vakumóddal rendelkeznek:

  • Auto - ilyenkor bekapcsolt állapotban a gépre bízzuk a vaku működési módját.
  • On - vaku használata mindig.
  • Off - vaku kikapcsolása.
  • Red eye reduction - vörösszem csökkentő hatás. Bizonyos esetekben szükség lehet erre az üzemmódra, ekkor a vaku elővillantást fog végezni, így akaratlanul is összehúzódik a pupillánk. Ezáltal kevesebb fény fog visszaverődni a retinánkról. Így várhatóan nem lesz vörös szemünk a fényképen.
  • Night - éjszakai felvétel esetén használjuk ezt az üzemmódot.
  • Night with red eye - az utolsó kettő együttes használata esetén kapcsoljuk ilyen állapotra a vakunkat.
  • Itt nem nagyon van különbség a gépek között, 3-5 beállítást mindegyik tartalmaz, 6 féle vakubeállítás mondható választékosnak.


1.16 Vaku hatótávolsága (flash range)

Természetesen nem használhatjuk korlátlan távolságértékek között a vakunkat. Általában néhány méter a vaku hatótávolsága, azon kívül pedig hiába villantunk, nem lesz hatása a keletkező fényképen. Minél komolyabb gépet veszünk annál nagyobb tartományban tudjuk majd használni. Néhány géphez nagyobb teljesítményű külső vakut is csatlakoztathatunk, megnövelve ezáltal a hatótávolságot (akár 20 méterig). Törekedjünk arra, hogy 3 méternél messzebb is használhassuk a gépünket, nem érdemes kis hatótávolságú gépet vásárolni. A lenti képen például az figyelhető meg, hogy a vaku az előtérben lévő faleveleket még megvilágította, így ezek világoszöld színűek lettek, míg a messzebb lévő fát már nem érte el.


1.17 Expozíciós módok (exposure modes)

Hasznos lehet, ha jó pár előre beállított expozíciós móddal rendelkezik a gép. Ezzel úgymond segíthetünk a gépnek a kép elkészítésében. Van néhány eset, amikor egészen különböző expozíciós beállításokat követel meg tőlünk a környezet. Ilyenek lehetnek például a portrék (Portrait), tájak (Landscape), gyors mozgású felvételek (Action). Az Auto beállítási módokat használva a gépre bízzuk a megfelelő expozíciós érték megválasztását. Van még két további fontos expozíciós mód, ezek pedig az Aperture Priority és a Shutter Priority.

  • Aperture Priority: itt az apertúra értéket állíthatjuk be, ezáltal manuálisan konfigurálhatjuk az expozíciót, beállíthatjuk a blende átmérőjét.
  • Shutter Priority: ezzel a záridőt állíthatjuk kedvünk szerint, jobb gépek esetén elég nagy tartományértékek között.

Néhány auto funkcióval rendelkezik a legtöbb gép. 5-6 féle funkció már jónak mondható, de igazán az az említésre méltó, ha Aperture priority, Shutter priority és a kettő együtt is megengedett.


1.18 Expozíciós kompenzáció (exposure compensation)

Ennek megértéséhez szükség lesz először az expozíciós érték fogalmának megértéséhez. Minden expozícióhoz rendelhetünk egy értéket, ez az úgynevezett expozíciós érték (EV - Exposure Value). Az expozíciót több tényező is befolyásolja: az apertura érték (rekeszátmérő), a záridő és az ISO érzékenység. Az alábbi táblázat megadja ISO 100 érzékenység esetén az expozíciós értéket az adott záridő és apertura érték esetén.


1.19 Kereső (viewfinder)

A legtöbb fényképező rendelkezik úgynevezett keresővel, aminek a segítségével előre megnézhetjük, hogy mit fog lefényképezni a gépünk. Hasonlóan, mint ahogy az LCD is egy képet vetít elénk a fényképezendő objektumról. A keresőknek alapvetően három fajtája van:

  • EVF: elektronikus kereső. Ez lényegében az LCD-n látható képet vetíti a kis kereső ablakba, tehát az LCD kicsinyített mását látjuk.
  • TTL: a legpontosabb módszer arra, hogy megjelenítsük a lefényképezendő képet a fotózás elött. Ez esetben pontosan azt a képet fogjuk a keresőablakban látni, mint amit a fényképezőgép lefényképez, ugyanis az optikán keresztülhaladó fény van feltükrözve a keresőablakba. Ha valóban optikai tükrözésről van szó, akkor optikai TTL-ről beszélünk, de ha a TTL módon beérkezett fényt az LCD-n megjelenítjük és ezt tükrözzük fel, akkor TTL-LCD-ről beszélünk(=EVF).
  • Optical: optika kereső a legelterjedtebb. Ebben az esetben a fény egyenesen a szemünkbe jut a keresőablakon keresztül, így majdnem azt látjuk, amit a gép le fog fényképezni, mindössze néhány centivel van arréb az objektív, ahova a valódi képet konstruáló fotonok jutnak.

Fontos a kereső, így mindenképpen legyen a gépen. Általános az optikai megoldás, az EVF és főként a tükörreflexes pedig nagyon precíznek számít.


1.20 Mozgókép (Movie)

Hasznos lehet ha tudunk mozgóképet is rögzíteni. Természetesen a digitális fényképezők nem erre valók, így ne várjunk tőlük tökéletes felvételeket. Többféle felbontásban is produkálnak movie-t az egyes gépek, a legelterjedtebb a 320x240-es. Az fps, azaz hogy hány képkockát rögzít másodpercenként, egy fontos paraméter, hiszen ez határozza meg, hogy mennyire lesz folyamatos a mozgás. A felvételek hossza rendszerint korlátozva van (függetlenül az aktuális memóriakártyánk méretétől).


1.21 Folyamatos felvétel (continuous drive)

Ugyancsak hasznos lehet, ha tudunk folyamatos felvételt készíteni. Ez azt jelenti, hogy gyorsan, rendszerint 0.5 - 2 fps-mal egymás után készítünk néhány képet. Általában itt is elég erős korlátja van a készíthető képek számának. Max 3-10 képet tudunk ilyen módok felvenni. Hasznos lehet különös mozgások felvétele esetén.


1.22 Képmentési módok (quality levels)

Általában három tömörítési mód adott az egyes gépeken: Best, Better, Good vagy ehhez hasonló elnevezéssel. Az elkészült képet nagyon nagy tárigényen tudnánk csak tárolni, ezért a fényképezőgépek először betömörítik a képet általában JPEG formátumot használva, és csak ezután írják rá a file-t a memóriakártyánkra. A JPEG tömörítésnek több fokát használva kapjuk a három tömörítési fokot. Általában kétszeres szorzó van a fokok között, tehát a Best 4-szer annyi helyet foglal mint a Good minőségű kép. A fényképezőnket - ha tehetjük - mindig a legjobb minőségben és a legnagyobb felbontásban használjuk, hiszen egy maximális minőségű képet utólag sok mindenre fel tudunk használni, sok mindent tudunk rajta változtatni, míg egy gyenge minőségű képpel utólag nem tudunk sok mindent kezdeni. Alacsonyabb tömörítési fok használata hasznos lehet, ha sok ideig nem vagyunk gépközelben, hogy letöltsük az elkészült képeket.


1.23 Tömörítetlen formátum (uncompressed format)

Néhány gép megengedi, hogy tömörítetlenül is lementsük a képünket pl. TIFF vvagy RAW formátumba. Ennek inkább már csak üzleti felhasználásban vannak előnyei, ahol fontos, hogy egy kép a lehető legjobb eredeti minőségében álljon rendelkezésünkre. Nem sok gép rendelkezik ezzel a képességgel, ezért amelyik tudja, az már önmagában is figyelemre méltó.


1.24 Hangfelvétel (voice recording)

A képeinkhez illetve a movie-hoz hangot is rögzíthetünk, ha hangfelvétel képességgel is rendelkezik a gépünk. Sokszor néhány másodperces kommenteket is tárolhatunk a fényképek mellé.


1.25 Akku (battery / charger)

Nagyon sokféle akku létezik. Sok fényképezőhöz külön akku kell, sokhoz viszont a szabványos AA méretű elemek kellenek. Ezekbe normál ceruzaelemeket is belerakhatunk, de általában csak jobb minőségűekkel érdemes próbálkozni. Gyengébb elemekkel fel se bootolnak a gépek. Mindenképpen vegyünk akkut és akkutöltőt, mert különben nagyon sok pénzt fogunk elemekre költeni. Pillanatok alatt lemerítik a ceruzaelemeket, akkukkal viszont (főleg 2000mAh fölött) sokáig is bírhatják. Aki gépet vesz, számoljon az aksik és töltő költségével is, már rövidtávon is mindenképp megtérülő beruházás.


1.26 USB csatlakozás (USB connectivity)

A számítógéphez illetve nyomtatókhoz több módon is csatlakoztathatjuk a fényképezőnket. Ennek legelterjedtebb módja az USB csatlakozás. Szinte mindegyik rendelkezik USB csatlakozóval, néhány gépet pedig közvetlenül nyomtatókhoz is köthetünk számítógép részvétele nélkül. Az USB verziószámát is fel szokták tüntetni.


1.27 Tömeg (weight)

Hasznos, ha minél kisebb tömegű a gépünk, így annál könnyebb dolgunk lesz a hordozása illetve fényképezés közben. Vannak csupán 10dkg-os gépek és vannak másfél kilogrammosak is, tehát igen széles skálán mozog a választék. Minél komolyabb annál nehezebb lesz a fényképező. A tömeget akkuval és akku nélkül is szokás megadni.

Gyakran font (lbs) vagy uncia (oz) mértékegységeket használnak.

  • 1kg = 35oz
  • 1kg = 2.2lbs


1.28 Méret (dimensions)

Ugyancsak a hordozhatóság és kényelem miatt fontos jellemző lehet a méret. De azért ne a tömeg és méret alapján válasszunk gépet, bár vannak akiknek ez rendkívül fontos szempont. Nekik találták ki a kompakt formátumú gépeket, amik valóban arra lettek tervezve, hogy minél kisebbek legyenek és egy zsebben is elférjenek.

  • Kényelmes érték: 110 x 50 x 30 mm
  • Nagyobb gép: 120 x 80 x 90 mm (a tükörreflexesek pedig még nagyobbak)


1.29 Video kimenet (video out)

Video kimenetet használhatjuk arra, hogy hozzákössük a gépünket a TV-hez. Nem fogunk tökéletes képet kapni, hiszen egy CRT TV felbontása 800x600-nak felel meg, de igen hasznos lehet ha nem tudjuk megnézni az elkészített fényképeket másképp, mert egyszerűen nincs számítógép a közelben. LCD TV-ken már jobb minőséget kapunk.


1.30 Memória (storage type)

Memóriából is nagyon sokféle van a piacon. Ezek gyorsaságukban, megbízhatóságukban különböznek egymástól. A gépekhez nem adnak csak kb. 32 MB-os kártyákat, ami meglehetősen kevés, így szükségünk lesz egy nagyobb memóriakártyára is. Akku és töltő mellett a memória az, amire mindenképp kell még költenünk gépvásárláskor. Ezt is tartsuk szem előtt. Jelenleg az alábbi memóriák vannak a piacon: Compact Flash, Smart Media, Multi Media Card, Secure Digital Card, Memory Stick, xD-Picture Card.


További kifejezések ...

2.1 AE lock (Automatic Exposure lock)
Ezen lehetőség azt engedi meg nekünk, hogy egy kiszámított expozíciós értéket zároljunk, és azt használjuk akár több kép elkészítéséhez is.

2.2 Time Lapse
Ezen mód alkalmazása során olyan lehetőségünk van, hogy pl. felvegyük egy virág lassú kinyílását. Ekkor ugyanis hosszú periódusban készít a gépünk frame-eket.

2.3 Remote Capture
Számítógéphez kötött fényképezőnket szoftveresen vezérelhetjük, és így készíthetünk kedvünkre képeket. Lényegében távirányításról van szó.

2.4 Auto Bracketing
Ezen beállítás során több képet készít a gépünk egymás után rövid időn belül. A képek számát beállíthatjuk, és ami a legfontosabb, azt is, hogy milyen eltérő expozíciókat alkalmazzon az egyes képeken. Így különböző - minimális eltérésű - képeink lesznek ugyanarról a témáról.

2.5 Lag Time
Az az időmennyiség, amennyi a gomb félig történő lenyomása és a kép elkészítése között telik el. A digitális fényképezőkkel ugyanis nem a megszokott módon kell fényképezni, azaz nem csak lenyomjuk a gombot és már kész is a kép. A képeket úgy kell elkészítenünk, hogy félig nyomjuk le a gombot, úgy tartjuk, megvárjuk míg a gép elvégzi az expozíciós beállításokat és utána nyomjuk le teljesen.

2.6 Buffer
A gépünk a képet egy átmeneti tárolóban, egy belső memóriában tárolja mielott ráírná a memória kártyára. Ezen buffer mérete határolja be például a movie felvételek hosszát.

2.7 Picture Angle
A beállított fókusztávolság alapján kialakul, hogy milyen sávban látjuk majd a képünket a térben. Minél nagyobb a fókusztávolság, annál keskenyebb lesz a picture angle. Az ilyen képeken a háttér sokkal közelebb lesz. Más perspektívát kapunk.

2.8 Image stabilisation
Ennek a rendszernek köszönhetően kompenzálhatjuk ki a kézremegésből adódó hibákat. Általában csak drágább gépeken található ilyen funkció.

2.9 Noise
Avagy zaj. A digitális fényképeken előszeretettel megjelenő kellemetlenség. Zajnak nevezünk minden jelenséget, ami elektronikus hibával van összefüggésben, így a képünkön hibásnak ítélt pixeleket fog eredményezni. A zaj csökkentésére vannak jól működő eljárások, melyek sokszor igen jó hatásfokkal csökkentik a képen lévő pixelhibákat. Egy digitális fényképező egyik nagyon fontos jellemzője, hogy minél zajmentesebb képeket készítsen.

2.10 Interpolation
Az az eljárás, aminek segítségével nagyobb képeket készíthetünk, mint ami a CCD által rendelkezésünkre állna. Így például egy 3 megapixeles fényképezőgép interpolációs eljárást használva 6 megapixeles képet is tud készíteni.


Vásárlási megfontolások (egyszerű, kompakt gépekhez) ...

Ha vásárlásra szántuk el magunkat, akkor egy jó stratégia lehet az alábbi

  • 1. lépés: Vegyünk egy igen részletes, sok gépet tartalmazó árlistát. Ezen a listán bejelöljük azokat a gépeket, amik árban nekünk megfelelnek. Nyilván lesz egy felső árkategória, azaz egy bizonyos pénzösszegnél többet nem akarunk majd gépre költeni. Az alsó kategóriával viszont vigyázzunk, mert lehet hogy olcsósága miatt egy jobb gépet kiejtünk, ugyanakkor teljesen megfelelne az igényeinknek.
  • 2. A játékban lévő gépek közül úgy tudunk tovább szelektálni, ha a számunkra fontos jellemzőket felsoroljuk, és definiáljuk, hogy ezen fontos paraméterek milyenek legyenek a mi fényképezőnkön. Azaz veszünk néhány (4-6) paramétert (pl. magas optikai zoom), és azokat a gépeket is kiejtjük a további listából, amik nem tesznek eleget ezen követelményeknek.
  • 3. Ha mindez megvan, akkor át kell néznünk, hogy a megmaradt gépek között egyeseknek nincs-e olyan paramétere, ami miatt eleve kizárnánk a vásárlásból. Tehát a 2-es és 3-as pontok között annyi a különbség, hogy a 2-esben pozitív jellemzőket definiálunk, a 3-asban negatívakat és ezek alapján szelektálunk.
  • 4. A következő lépésben a megmaradt néhány gépet egymás mellé állítjuk, és valamilyen módszerrel sorra vesszük, hogy az egyes jellemzőkben melyik erősebb a másiknál. Ezzel egy rangsor alakítható ki a gépek között, és esetleg tovább szűkíthetjük a listánkat.
  • 5. Ha mindez megvan, akkor látogassunk el néhány helyre, ahol leírásokat és teszteket olvashatunk ezekről a gépekről. Itt is felbukkanhatnak olyan dolgok, amik miatt esetleg elállunk egy adott géptől.
  • 6. Utolsó lépésként ne felejtsünk el példaképeket megnézni, hogy lássuk, milyen képeket készít a kiválasztott gép.


Digitális fotókidolgozás ...

A legtöbb digitális fényképezőgép 3:4 arányú képeket készít, csak a drágább tükörreflexes gépek tudnak 2:3 arányú képeket készíteni. Ha elő akarunk hívatni fényképeket a digitális anyagainkból, akkor körültekintőnek kell lennünk, ugyanis ha szabványos képeket hívatunk elő, akkor a következő méretekből választhatunk: 9x13, 10x15, 13x18, 15x21, 18x24, 21x30, 24x30, 25x38. Ezek közül az első három a legkedveltebb és legtöbbször előforduló képméret.

Ezeknek pedig rendre a következő az arányszámuk ... 9x13 = 2.76 : 4 10x15 = 2.66 : 4 13x18 = 2.88 : 4

Tehát, mindegyik eltér a 3:4 aránytól. Mégpedig minden esetben magasabb lesz a képünk, mint amilyennek lennie kéne. Ez azt eredményezi, hogy ha elő akarunk hívatni képet, akkor bizony attól függően, hogy FILL vagy FIT eljárást alkalmaztatunk, le fognak vágni a képünkből alul és felül, vagy fehér csík jelenik meg a képen oldalt.

Leadjuk a 3:4 arányú képünket a laborba. Kétféle előhívást választhatunk: FIT és FILL.

  • A FILL-nél ha nem megfelelő méretű a kép, akkor a szélességet beállítják pontosra, így a kép aljából és tetejéből le fog maradni valamennyi.
  • A FIT eljárásnál pedig a magasságot állítják be pontosan, így a képen fehér terület fog megjelenni jobb és bal oldalt, hiszen nem elég széles a kép.

Tegyük fel hogy FILL eljárást kérünk. A három elkészült képen az alábbi területek maradnak le.

  • 9x13-as előhívás esetén FILL eljárással: x / 9 = 3 / 2.76 ; x = 9.78, azaz
  • 9.78-9 = 0.78cm le fog maradni alul és fölül, tehát 4mm mindkét részen.
  • 10x15-ös előhívás esetén FILL eljárással: x / 10 = 3 / 2.66 ; x = 11.25, azaz
  • 11.25-10 = 1.25cm le fog maradni alul és fölül, tehát kb. 6mm mindkét részen.
  • 13x18-as előhívás esetén FILL eljárással: x / 18 = 3 / 2.88 ; x = 18.69, azaz
  • 18.69 - 18 = 0.69 cm le fog maradni alul és fölül, tehát kb. 3.5mm mindkét részen.

Hasonlóan ki lehet számolni FIT eljárás esetén is, hogy mennyi lesz fehér a kép oldalából a háromféle méret esetén.

A fentiek miatt így érdemes nem szabványos, hanem digitális méretben előhívatni a képeinket, így pontosan azt kapjuk majd a laborból, amit leadtunk, nem lesznek levágások. A komolyabb tükörreflexes gépek viszont 2:3 arányú képeket készítenek, így a velük készített fotókat minden probléma nélkül elő tudjuk hívatni a népszerű 10x15-ös méretben.


Hasznos linkek a digitális fotózás világából ...

  • www.steves-digicams.com - rendkívül széleskörű, közkedvelt oldal rengeteg leírással, példaképpel és teszttel.
  • www.dpreview.com - ugyancsak nagy látogatottságú oldal, mely statisztikákat is tartalmaz. Ezen az oldalon egymás mellé tehetünk adatlapokat és így könnyedén összehasonlíthatjuk a gépeket.
  • www.digitalisfoto.tlap.hu - hatalmas linktár számos digitális fotózással kapcsolatos linkkel: tesztek, hírek, magazinok, fotósok.
  • www.photoinf.com - kompozícióról szóló cikkek gyűjteménye, komoly fotósok írásai.
  • www.silverlight.co.uk - angol nyelvű fotós anyagok a fotózás alapjairól.
  • www.shortcourses.com - ezen az oldalon hosszú és részletes ismeretterjesztés folyik a digitális fényképezés témájában. (illesdaniel.hu)
Cikk nyomtatása
Oldalajánló
Vissza
Szólj hozzá
- 2012.10.14. 21:04
Szólj hozzá a cikkhez
*
Név
*
Email
*
Üzeneted
15000 karaktert írhatsz még
Küldés
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Szólj hozzá a cikkhez
Oldal tetejére
Vissza

További meglepetések, ajándék ötletek

Ajándékozási hírek, ötletek

Tuti tippek a kényes kérdésekre - Karácsonyi...
Tuti tippek a kényes kérdésekre - Karácsonyi ajándékozási etikett!
Szerinted ugyanolyan értékben kell karácsonyi ajándékod adnod, mint amit kaptál valakitől? - Nem, találd meg a legjobb dolgot, amit tudsz adni a kereteidből.
Ajándékozási illemszabályok - Kíváncsi vagy a...
Ajándékozási illemszabályok - Kíváncsi vagy a tökéletes ajándékozás titkára?
Biztosan mindenki szokott adni és kapni is ajándékot, ha máskor nem is, de legalább évente egyszer: karácsonykor. Nem mindenki tudja, de az ajándékozásnak is megvannak...
Fém kulacs - Kiránduláshoz, túrázáshoz,...
Fém kulacs - Kiránduláshoz, túrázáshoz, kerékpárra, de akár a mindennapokra is!
A fehér és fém színű kulacs sportoláshoz, túrázáshoz rendkívül praktikus használati képes ajándéktárgy. Karabinerrel van ellátva a könnyebb használatért. 500...
Megnyílt Budapesten a Cipősdoboz Vár, országszerte...
Megnyílt Budapesten a Cipősdoboz Vár, országszerte 200 gyűjtőponton várják az ajándékokat
Országszerte 200 gyűjtőponton várják a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei a cipősdoboz ajándékokat hétfő reggeltől, az akció központi...
Hodászi óvodásokat ajándékozott meg Joulupukki
Hodászi óvodásokat ajándékozott meg Joulupukki
Egyhetes magyarországi programja keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászra látogatott kedden a Joulupukki, a lappföldi Mikulás, akit a helyi óvodások...
Az Esterházy Madonnát kapták karácsonyra...
Az Esterházy Madonnát kapták karácsonyra ajándékba a milánóiak
Milánó önkormányzata minden évben egy híres festményt állít ki a karácsonyi ünnepek időszakában, amelyet a milánóiak ingyen láthatnak. Az idei "karácsonyi...